Szeretettel köszöntjük!
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
|
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
|
| (Falu Tamás: Esti ima) |
E vers által is szeretnénk kifejezni, mennyire fontos a Schweitzer
Albert Református Szeretetotthonban dolgozók számára, hogy az idősek
érezzék azt a meleg burkot, ami körül veszik őket életük utolsó,
lecsendesült, önmagukra figyelő, visszaemlékező időszakában
Tudjuk jól, nehéz az idős fát átültetni, elszakadnak a gyökerei, s az új környezet már idegen lesz a számára, teljesen más világot kell megszoknia. Átérezzük azt a belső küzdelmet is, hogy milyen nehéz egy idős embernek otthagynia a megszokott otthonát.
Az sem mindegy ám, hogy milyen lesz az az új világ, mely körülveszi élete utolsó éveiben: Barátságos, gondoskodó, szeretettel és törődéssel teli?
Küldetésünket és szolgálatunk lényegét egyetlen rövid mondatban meg tudjuk fogalmazni, mely egy szép énekvers részlete:
"Ha botlanak a gyöngék, Segítsen az erős;
Hordjuk, emeljük önként, Kin gyöngesége győz!"
Szeretetotthonunk bemutatkozó rövidfilmje
|